Fahéj fűszer
A fahéj illata és íze sokak számára egyet jelent az ünnepekkel és a hideg téli hónapokkal. Meleg, fűszeres aromáit azonban nemcsak az adventi szezonban, de egész évben érdemes használni. Jól illik az édes és a sós finomságokhoz, megállja a helyét a főételekben, a desszertekben és a levesekben is. Sokoldalúságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy a középkorban a gazdagság szimbólumaként tartották számon.
Innen ered a fahéj
A fahéj régóta ismert és keresett fűszer. Két fő fajtája létezik, a ceyloni és a kasszia fahéj. Előbbi Sri Lanka területéről származik, kellemes, édeskés, meleg aroma jellemzi, hazánkban is ez a típus terjedt el. Ezzel szemben a Kínából eredeztethető kasszia fahéj csípősebb, fanyarabb.
A fahéj hazánkban a 15. század folyamán jelent meg, magas ára miatt elsősorban a nemesek konyháiban került elő. Mára szinte minden háztartásban felfedezhető. Nem telhet el a karácsony mézeskalács nélkül, amelyhez elengedhetetlen, de egy egyszerű tejbegríz, almás sütemény vagy gyümölcskompót is igazán ízletes lesz a segítségével. A zimankós időben történő bekuckózás alkalmával pedig kár lenne kihagyni egy finom forralt bort vagy fűszeres teát fahéjjal ízesítve.
A fahéj termesztése
A fahéj nevét az alapjául szolgáló növényről, vagyis a Cinnamomum verum és zeylanicum fáról kapta, amelyből különleges eljárással jön létre a boltokban is megvásárolható fűszer. Első lépésként a fa kérgét lehántolják, majd hagyják megszáradni. A száradást követően a külső rétegét eltávolítják, a belső réteg pedig bekunkorodik. Ez az egészben kapható fahéj.
A kasszia fahéj mind megjelenésében, mind előállításában más. Eltérő íze mellett kumarin tartalma is magasabb, így fogyasztása esetén kiemelten figyelni kell a bevitt mennyiségre.
Szerepe a főzésben
Az őrölt és egész formában is elérhető fahéj a legtöbbször édes ételekhez társul, elég csak a már említett mézeskalácsra, almára, almáspitére, rizskochra vagy tejbegrízre gondolnunk. A fűszer azonban jól illik sós ételekhez is, a rizses fogások, a különféle levesek és a sültek igen pikánssá válnak majd egy csipetnyi fahéj használatával.
Egészben adjuk puncshoz, forralt borhoz vagy teához, kompótokhoz, gyümölcslevesekhez. Őrölt formájában ízesítsünk vele tortákat, péksüteményeket, tésztákat. A fahéj nemcsak fűszerként, de dekorációként is megállja a helyét egész és őrölt formában is számos étel esetében.
Egészségre gyakorolt hatásai
A fahéjat nemcsak kellemes íze, de az egészségre gyakorolt hatásai miatt is érdemes alkalmazni. Rendszeres fogyasztásával sokat tehetünk a vércukorszint stabilizálásáért, az anyagcsere élénkítéséért, sőt, még a zsírbontást is elősegíthetjük vele. Emésztésjavító, -serkentő tulajdonsága mellett – melynek köszönhetően megelőzhető a puffadás és a kellemetlen gázképződés -, a magas vérnyomás leküzdésében is hasznunkra lehet.
Ráadásként a bőr fiatalon tartását is nagyban támogatja. A benne található hatóanyagok és antioxidáns tonizálják a bőrt, élénkítik annak anyagcseréjét, így téve egészséges megjelenésűvé és üdévé azt. A fahéj tehát egy remek szer az öregedés ellen.
Gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő hatását már a középkorban is előszeretettel alkalmazták. A kutatások szerint mérsékli a baktériumképződést, így hasznos a különböző szájüregi megbetegedések megelőzése céljából, de érdemes bevetni szájszag ellen is. Nemcsak a szájban, de a belekben is hat, valamint jól jön a gombás megbetegedések ellen egy kellemes fürdő részeként. Láz- és fájdalomcsillapító, a náthás, influenzás időszakban is hathatós segítségünkre lehet. Ezeken felül javítja az agy működését és a hangulatot.
A fahéj nélkülözhetetlen fűszer, 1,5-2 teáskanálnyinál többet azonban ne használjunk belőle, nagy mennyiségben ugyanis irritálhatja a nyálkahártyát és a légzőrendszert. Kumarin tartalma korlátlanul alkalmazva károsan hathat az egészségre, de jelentős mértékben csak a kasszoni fahéj tartalmazza.
A fahéj az idők kezdete óta alkalmazott fűszer, süssünk-főzzünk vele bátran, rendszeres és mértékletes fogyasztásával pedig használjuk ki az egészségre gyakorolt hatásait is!