Annak érdekében azonban, hogy a befőzés valóban eredményes legyen, fontos a megfelelő eszközök, adalékanyagok és módszerek alkalmazása. Ismerkedjünk most meg ezekkel közelebbről!

A befőzés alapanyagai és kellékei

Szinte nincs is olyan gyümölcs, amelyet ne lehetne a befőzés módszerével tartósítani. Kinek ne esne jól egy ízletes szilva-, körte-, barack-, meggybefőtt vagy egy édes almakompót? Ezek a finomságok kiválóan illenek a legtöbb húsos fogáshoz, de desszerthez (például pudingba, pohárkrémbe, süteménybe) adagolva is garantáltan megnyalja a tíz ujját az, aki megkóstolja. Sőt, akár önmagukban is fogyaszthatjuk őket.

A befőzés során fontos, hogy minden esetben kizárólag ép, egészséges és tiszta gyümölcsökkel dolgozzunk. A sérült alapanyagok ugyanis olyan baktériumokat és mikrobákat tartalmazhatnak, amelyektől könnyen megromolhat a befőtt. Az erősen érett gyümölcsök lekvárként, a sérültek pedig cefreként hasznosíthatóak.

Az alapanyagok mellett szükségünk lesz bizonyos eszközökre is, úgy mint befőttes üvegekre és hozzájuk tartozó fedőkre, a mosáshoz nagy méretű tálra, a főzéshez pedig lábosra vagy fazékra. Nem maradhat el az eszköztárból a szeleteléshez, aprításhoz szükséges kés, a hámozó, a mérőkanál és a fakanál sem. Ezek mindegyike jó eséllyel felfedezhető a legtöbb háztartásban.

Savanyítás egyszerűen

A befőzés mellett a háztartásokban leginkább alkalmazott mód a tartósításra a savanyítás. Nincs hozzá szükség különleges kellékekre, elég egy vágódeszka, kés, üvegek fedővel, némi só és víz. A savanyítás kiváló alapanyagai a zöldségek, így az uborka, a káposzta, a cékla, a répa, a karfiol, de akár vegyes savanyúságot, csalamádét is készíthetünk. Savanyítás által igen gazdag ízvilág érhető el, ráadásul nagyon egyszerű: a darabolt vagy reszelt zöldségeket csupán az üvegbe kell helyezni és leönteni sós vízzel. Fontos, hogy a folyadék minden zöldséget ellepjen. Az erjedés ideje 1-2 hét, közben érdemes időnként kiengedni az üvegből a felgyülemlett gázokat.

A savanyítás nemcsak roppant egyszerű, de az ily módon (vagyis fermentációval) készült finomságok az egészségre is pozitívan hatnak. A benne található probiotikumok hozzájárulnak a bélflóra egyensúlyához, az emésztés megfelelő működéséhez, sőt a fermentált ételek még az immunrendszert is erősítik. A bennük lévő antioxidánsok ezen felül elősegítik a gyulladások gyógyulását.

A befőzés és a savanyítás egyik legmeghatározóbb lépése: a tartósítás

A legtöbb befőtthöz szükségszerűen adunk cukrot (vagy valamilyen alternatív édesítőszert).  A cukor alapvetően konzervál, ha az elkészült termék több, mint felét teszi ki. Ha a dunsztolás hagyományos módszerét vagy a gépi befőzést választjuk, külön tartósítószer alkalmazása nem szükséges. A megfelelő eredmény azonban kellő odafigyelést és tapasztalatot igényel.

Ha biztosra akarunk menni, válasszuk a befőzés során alkalmazandó nátrium-benzoátot, amely befőttek és savanyúságok tartósítására szolgál. Véd az erjedéstől és a penészedéstől, hiszen gátolja a baktériumok és gombák növekedését. Az adagolás során mindig legyünk figyelemmel a csomagoláson leírtakra!

Az étkezési citromsav ugyancsak alapvetően alkalmazott adalékanyag a befőzés során. Abszolút természetes eredetű, por állagú anyag, amelynek a savanyításban, illetve a zöldségek, gyümölcsök természetes aromáinak kiemelésében és barnulásának megakadályozásában van kiemelkedő szerepe.

Ha szeretnénk a nyár ízeit télen is élvezni, érdemes a befőzés módszerével tartósítani a veteményesben termő finomságokat. A megfelelő eszközökkel, technikával és alapanyagokkal a projekt garantáltan sikeres lesz a család legnagyobb örömére!